Füstkvarc 8 mm-es karkötő

A füstkvarc a szilícium-dioxid (közismert nevén kvarc) (SiO₂) sötétszínű, nagykristályos szerkezetű változata. Színének változatai: sárgásbarna, barna, füstszürke, fekete. Színét a szomszédos kőzetek radioaktív besugárzása befolyásolja.

A barnaszínű füstkvarcok színe a szegfűbarnától a füstbarnán keresztül, egészen a feketésbarnáig terjed, az egészen feketeszínű kristályoknak morion a neve. A füstkvarc fennőtt kristályokban fordul elő; kristályai általában nagyobbak az ametiszt kristályainál, nagyságuk centiméterestől közel méteresig terjedhet, de átlagosan 5-15 centiméteresek. A kristályok rendszerint karcsú, romboéderlapok koronázta oszlopok; gyakoriak a trapezoéderlapok is. Csavart kristályok nem tartoznak a ritkaságok közé.

A kristályok átlátszóak, áttetszőek; a fekete színűek átlátszatlanok. A színeloszlás egyenletesebb, mint az ametisztben, de sötétebb és világosabb foltok színezte kristályok sem ritkák. A sötét színű füstkvarcok pleokroizmusa elég erős; szegfűbarna-világos vörösesbarna. Némelyik füstkvarc gyengén ibolyás árnyalatú. Homokfürdőbe ágyazott és óvatosan hevített füstkvarc színe aránylag alacsony hőmérsékleten sárga színbe megy át. A melegítéssel sárgított füstkvarcok éppen úgy, mint az ametisztek, topáz néven kerülnek forgalomba. Oroszországban a mursinkai-pegmatitban előforduló füstkvarcokat kenyérbe sütik vagy hamuba ágyazva hevítik, és így sárgítják.

A füstkvarc ásványi zárványai között a rutil-tűk a leggyakoribbak. Szabad szemmel látható, nagyobb folyadékzárványok nem gyakoriak; mikroszkopikus folyadékzárványok tömeges fellépte gyakran okoz zavarodást a kristályok belsejében.

^{Forrás: wikipedia}