Hegyikristály szivárvány-obszidián karkötő

A teljesen színtelen hegyikristály kémiailag ideálisan tiszta kovasav, képlete SiO₂. A kvarc fizikai és kémiai tulajdonságai a hegyikristályon tanulmányozhatók a legnagyobb pontos­sággal. Fennőtt kristályai rendszerint kitűnően fejlett, karcsú, hatszöges oszlopok, melyeket a + és - alapromboéder lapjai fednek. A kristályok tökéletes átlátszóságát gyakran zavarják szilárd és folyadékzárványok.

Azokat a hegyikristályokat, melyeknek természetes úton keletkezett finom repedései, a beléjük hatolt igen vékony levegőréteg okozta interferencia folytán szivárványszínt játszanak, írisz- vagy szivárvány-kvarcoknak nevezik. Mesterségesen is előállítják őket úgy, hogy felhevített hegyikristályt hideg vízbe mártanak. Ha a víz színesre festett és a kristályt huzamosabb ideig benne hagyják, a festék behatol és a repedések mentén színesre festett kvarcot kapunk.

Az obszidián (vulkáni üvegként is ismert) egy kiömlési kőzet, mely a magmatikus tevékenység során keletkezik, amikor a savas és viszkózus forró láva hirtelen lehűl és megszilárdul. A kőzet igen gazdag szilikát-vegyületekben. Az obszidián lényegében véve egy természetes, kemény üveg. Egyes esetekben az obszidián definíciójához hozzáteszik, hogy a kőzet víztartalmának 1%-nál kisebbnek kell lennie. 

A vulkáni működés során láva képződik, amely a gravitáció és nyomás hatására mozog. Az útja során lassan elkezd hűlni. Amennyiben ez a hűlés megfelelően lassú, úgy kristályosodás következik be. Ha a lehűlés nagyon gyors, például azért, mert vízzel érintkezik, akkor a láva nem kristályosodik, hanem üvegszerű amorf szerkezet alakul ki. A víz a meleg láva hatására elkezd párologni, helyére új hideg víz kerül, amely az újabb adag lávát hűti.

A vulkáni kőzeteknek nagyon finom struktúrájuk van, amit gyors megszilárdulásuk okoz. Így nem ismerhető fel bennük a kristályszerkezet szabad szemmel. Különleges esetekben azonban előfordul, hogy az obszidián tartalmaz kvarc vagy földpát kitüremkedéseket. Jellegzetessége a kagylós törés, ami miatt a kőkorszakban különböző vágóeszközöket készítettek belőle. Jellegzetes sötét színe van, viszonylag széles spektrumban a feketétől a szürkén át a pirosig. A kőzet nem átlátszó, alotrimorf szerkezetű. A vasoxidok mennyiségének csökkenésével nő az áttetszősége.

A láva mozgása során gázokat is fejleszt, melyek aztán távoznak belőle. A gyors lehűlés során megtörténhet, hogy a gázbuborékok egy-egy kihűlt kőzetbe bezárva maradnak. Így az obszidiánban is maradhatnak belül zárványok. Ezen zárványok segítségével vizsgálhatók a vulkanikus gázok. Ezek előfordulása az obszidián ezüstös fényét eredményezi.

^{Forrás: wikipedia}