Nefrit jáde 6 mm

A jáde a kínai iparművészetben fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő. Két különböző követ jelöl: az egyik a nefrit, a másik a jadeit. Mindkét ásvány több színben fordul elő, s nehéz megkülönböztetni őket.

A nefrit színe általában zöld, de van szürkés, vastartalma esetén barnás vagy vöröses színű változata is. A nefrit nagy tömegekben fordul elő, 1763-ban például Csien-lung császár 39 táblát hozatott 2650 kg súlyban. A legtöbb Kelet-Türkmenisztánból került Kínába. Faragására legszívesebben a folyók medrében talált köveket használtak. A legkeresettebb jadeit a fehér árnyalatú, zöld foltos volt. A jadeitet Burmából importálták a kínaiak.

Konfuciusz a jádét az erény szimbólumának tartotta. A legősibb áldozati edényeket és kultikus tárgyakat is ebből készítették, a szertartások bemutatásánál a császár ékszerei is megfelelő színű jádéból voltak. A Csou-dinasztia alatt készült Szertartások feljegyzései a követ a világ legértékesebb tárgyának tartja, ebben a korban kezdték el használni a dísztárgyak és ékszerek díszítéséhez. Külön hivatal volt a császári udvarban a jáde tárgyak őrzésére. 1176-ban, a Szung-dinasztia korában 100 kötetben 700 ábrával elkészítették a császári kincstár jádéból készült drágaságainak katalógusát. A 8. századtól főként ékszerek és dísztárgyak készültek belőle. A jádefaragás technikája megőrizte az ősi módszereit, ma a pekingi művészek ugyanazokkal a technikákkal készítik a dísztárgyakat, mint a 3000 évvel ezelőtt élő mesterek.

Főbb lelőhelyei: Oroszország, Kína, USA, Lengyelország, Új-Zéland, Kanada stb.

^{Forrás: Wikipédia}