Leírás
Vaskos, kristályos tömegekben, a rózsaszínnek számos árnyalatában előforduló kvarcváltozat. Színe a fehéresrózsaszíntől a sötétrózsaszínűig változik, néha ibolyás, máskor sárgás árnyalattal. A színeloszlás egyenletes, de nem ritkák a felhősen, foltosan színezett darabok sem; színezőanyaga a mangán. Kellemes színe nagyon érzékeny; erősebb fénynek kitéve, hamarosan kifakul. Hevítve 575 °C-nál színét veszti. Röntgen- és ibolyántúli sugarak hatására barna, rádiumbesugárzásra sötétbarna-feketeszínűvé alakul át. Áttetsző; egyes dél-afrikai darabjai majdnem teljesen átlátszóak. Anyaga rideg, törése kagylós vagy egyenetlen. Zsírfényű, csiszolt és fényesített darabjai üveg fényűek.
A rózsakvarc ritkán fordul elő jól fejlett kristályokban; nagyobb kristályos tömbök alakjában találják a pegmatit-telérekben. Jelentős lelőhelyei: Urál-hegység, Brazília (Minas Gerais, San Miguel), Madagaszkár, Amerikai Egyesült Államok (Colorado, Észak-Karolina, Dél-Dakota, Maine) és Dél-Afrika.
Forrás: wikipedia
A labradorit egy földpát ásvány, amely a plagioklászok kalciumos tagjának köztiterméke. 50 és 70 százalék közötti anortitot tartalmaz. Fajsúlya 2,68-tól 2,72-ig terjed. Kemény felületen húzva fehér csíkot hagy maga után, mint a legtöbb szilikát. A törésmutató 1,559 és 1,573 között van, és gyakori az ikresedés jelensége. Mint minden plagioklász tag esetében, a kristályrendszer triklin, és három hasítási irány van jelen, melyek közül kettő majdnem a megfelelő szögekkel rendelkezik (a harmadik irány nem megfelelő). Világos, fehér-szürke, blokkszerű, lapított formájú szemcsékként jelenik meg a közönséges magmás kőzetekben, mint a bazaltban és a gabbróban, valamint az anortozitokban.
Forrás: wikipedia
Paraméterek
Méretek | 8 mm-es gömbök. |