Leírás
Vaskos, kristályos tömegekben, a rózsaszínnek számos árnyalatában előforduló kvarcváltozat. Színe a fehéresrózsaszíntől a sötétrózsaszínűig változik, néha ibolyás, máskor sárgás árnyalattal. A színeloszlás egyenletes, de nem ritkák a felhősen, foltosan színezett darabok sem; színezőanyaga a mangán. Kellemes színe nagyon érzékeny; erősebb fénynek kitéve, hamarosan kifakul. Hevítve 575 °C-nál színét veszti. Röntgen- és ibolyántúli sugarak hatására barna, rádiumbesugárzásra sötétbarna-feketeszínűvé alakul át. Áttetsző; egyes dél-afrikai darabjai majdnem teljesen átlátszóak. Anyaga rideg, törése kagylós vagy egyenetlen. Zsírfényű, csiszolt és fényesített darabjai üveg fényűek.
A rózsakvarc ritkán fordul elő jól fejlett kristályokban; nagyobb kristályos tömbök alakjában találják a pegmatit-telérekben. Jelentős lelőhelyei: Urál-hegység, Brazília (Minas Gerais, San Miguel), Madagaszkár, Amerikai Egyesült Államok (Colorado, Észak-Karolina, Dél-Dakota, Maine) és Dél-Afrika.
Forrás: wikipedia
A zoizit a szoroszilikátok (vagy rétegszilikátok) között az epidotcsoport ásványegyüttesének tagja, víztartalmú kalcium- és alumínium-szilikát. Az epidotcsoport egyetlen rombos rendszerben kristályosodó tagja. Oszlopos prizmás kristályokban vagy vaskos tömegekben fordul elő, a kristályok sokszor sávozottak. Változatai kedvelt ékszerkövek. Első alkalommal egy karantániai nemes, mecénás és természettudós ásványgyűjtő, Sigmund Zois fedezte fel 1805-ben a Karintiai-Alpokban, róla kapta a nevét.
Monoklin kristályrendszerben megjelenő változata a klinozoizit.
Forrás:wikipedia
Paraméterek
Méret | 8 mm-s csiszolt ásványok |